| |
Az ágyi poloska (Cimex
Lectularis)
Népies neve még:
ágypoloska, ágyas poloska, ágyipoloska.
Igen elterjedt
vérszívó, az utóbbi 4-5 évben
Budapesten igen sok gondot okoz.
Talán a legtöbb kellemetlenséget okozó
ektoparazita kártevő, jelenléte komoly pszichés
traumákat okoz. Az ágyi poloska rendkívül
rejtett életmódot él, jelenlétéről
gyakran csak akkor szerzünk tudomást amikor reggel
poloskacsípésektől tarkítva ébredünk.
Az ágyi poloska felderítése olykor szakembert
próbáló feladat, gyanú esetén alapos
szemrevételezéssel, reflektoros és
endoszkópos vizsgálattal kutatjuk fel a
megbúvó példányokat, nyomait. Az
ágyi poloska jelenlétére egy kezdődő
poloskafertőzöttségnél csak ürülék
vagy lárvabőrök utalnak. A poloska rejtőzködő
életmódot él, felderítése és
irtása szakemberek számára is komoly munka, amely
csak alapos és szakszerű rovarirtással
biztosítható.
Az ágyi
poloska csípése (szúrása):
A poloska szúrásának nyoma kezdetben
általában fájdalommentes. Ez a
fájdalmatlan szúrás az alvó embert
legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken
(pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-,
könyök-, lábszár- és
bokatájékon) éri. A csípést kis
piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés
sokszor csak órák múlva jelentkezik.
Érzékeny személyeknél a
csípés erős viszkető és égő
érzést vált ki, és hólyagok is
kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű tünetek
kíséretében. Egyes emberek szervezete ezzel
szemben egyáltalán nem reagál a poloska
csípésére, ezen
emberek állítják hogy az ágyi poloska
őt "nem szereti".
A poloska csípések vizsgálatakor gyakran feltűnik,
hogy csoportokban láthatóak a szúrások.
Viccesen ezeket a csoportos szúráshelyeket
"reggeli-ebéd-vacsora" néven illetjük.
Budapesten kedvező áron,
kiszállási díj nélkül, 24
órán belül poloskairtást rendelhet!
Az ágyi poloska
biológiája:
4-8mm hosszú, rozsdabarna szinű, szárnyatlan,
szipókás rovar. Lábain karmok és
tapadókorongok találhatók. Az ágyi poloska
torán jellegzetes szagú váladékot termelő
bűzmirigy van. Kifejléssel fejlődik, akár 2 évig
is él. Az ágyi poloska nőstény élete
folyamán naponta 2-3 petét rak, melyeket
búvúhelye talapzatára ragaszt. A petékből
kb 10 nap alatt kelnek ki a poloska lárvái, melyek 5
vedlés után válnak ivaréretté. A
vedlésekhez feltétlenül
vérszívásra van szüksége,
enélkül fejlődése megáll. A teljes
kifejlődés ideje nyáron kb 2 hónap. Szapora
vérszívó, ivadékainak száma
évente akár 4000 is lehet. Évente 3-4
nemzedéke van. Az ágyi poloska kerüli a
fényt, nappal általában hasadékokban
repedésekben, a bútorok illesztéseiben, huzat
és zajmentes helyeken húzódik meg, és olyan
mélyen tartózkodik hogy hasa és háta is a
rejtekhely falával érintkezzen.
Az ágyi poloska ürülékére is ezeken a
helyeken bukkanhatunk:
Az ágyi poloska búvóhelyei rendkívül
változatosak, megbújik az ágyon kívül
könyvek és ruhaneműk között is. Szívesen
vándorol felfelé, gyakran a képkeretek,
függönytartók, csillárok
felfüggesztési helyeinél, a felső
ablakkeretnél vagy falrésekben tartózkodik. A
poloska irtása, felderítése során is ezen
helyekre kell elsősorban figyelmet fordítani. Amikor
tápcsatornája csaknem teljesen kiürült, akkor
indul vándorútra. Az ágyi poloska
érzékszervei fejletlenek, az embert csak igen
közelről, a hő és párakülönbségről
találja meg. A nedves, nyirkos helyiségeket nem kedveli,
a konyha és fürdőszobában csak óriási
fertőzöttség esetén kell tartani a poloska
ártalmától.A poloska legszivesebben emberek
vérével táplálkozik, azonban tartós
éhezés esetén állatokból is
szívhat vért. Melegben másodnaponként,
hűvösebb időben hetente szív vért, ami akár
10 percig is tart. Az ágyi poloska hidegben
rendkívül sokáig életben marad, a
szobahőmérsékleten akár 2-3 hónapig is
kibirja táplálék nélkül. A
vérszívásra alkalmas helyet a
szívókája végén
található érzékszervével tapogatja
ki. Leggyakrabban boka és csukló tájékon
szív vért, a viszketés azonban a
poloskacsípés után csak órákkal
jelentkezik. Természete egy adott helyhez köti, amennyiben
táplálkozási lehetősége, rejtett
életmódja zavartalan, azt nem szivesen hagyja el. Az
ágyi poloska döntően passzív módon terjed,
leggyakrabban különféle használati
tárgyakkal (bútorral, képpel), csomagokkal,
szállító gépkocsik
közvetítésével. Központi fűtéses
lakóházon belül a szomszédos
lakóházakba a csövek áttörési
helyein keresztül aktív módon is
számíthatunk az ágyi poloska
megjelenésére.
Az
ágyi poloska jelentősége. A poloska terjeszt
betegséget?
Nyálmirigyének
véralvadásgátló,
értágító és viszketést
kiváltó anyagokat tartalmazó
váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat,
duzzanatot és gyulladást okoz. A viszketés és a vakarózás
gátolja a pihenést, ennek következtében a
poloskacsípés a nyugodt alvást
megakadályozza, így fáradtságot, szellemi
és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az
ember ellenálló- és
munkaképességét. Az ágyi poloska testileg
és lelkileg megviseli az embert. Ürülékének
allergizáló hatása egyértelműen igazolt, a
poloska jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró
lehet. Laboratóriumi körülmények
között több fertőző betegség (pl. Leishmania
fajok, hepatitis-B) terjesztésére képes, azonban
természetes populációi nem
közvetítenek kórokozókat, így az
ágyipoloska járványügyi jelentősége
gyakorlatilag elhanyagolható.
Tudjon meg többet az
ágyipoloska
irtásáról, tekintse meg leírásunkat
a poloskairtásról
illetve olvassa el ügyfeleink leggyakrabban felmerülő kérdéseit a poloska
írtásával kapcsolatban.
Ha egyéb
kártevő rovar életmódjáról is
szeretne olvasni, megteheti:
- Csótány
- Hangya
- Bolha
- Darázs
|
|
